A BIOSZFÉRA-REZERVÁTUM
Általános információk
Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Magyarországon átfolyó Mura és Dráva a Duna csatlakozó szakaszával együtt Európa egyik ökológiailag legfontosabb vízrendszerét alkotja: ezt nevezzük „Európa Amazonasának”.
A három folyó 700 kilométer hosszú „zöld folyosót” alkot, amely öt ország mintegy egymillió hektárnyi természeti és kulturális értékekben kiemelkedően gazdag területeit köti össze, és ezáltal az UNESCO Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum az egység szimbólumává is vált.
A múltban bekövetkezett számos ember okozta változás ellenére ez a lenyűgöző ártéri vidék elképesztő biológiai sokféleségnek ad otthont. Olyan ritka természetes élőhelyek találhatók itt, mint a nagy kiterjedésű ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokpadok, mellékágak és holtágak. Ezeken az élőhelyeken találják meg életfeltételeiket a kontinentális Európában a legnagyobb sűrűségben a rétisasok költőpárjai és más veszélyeztetett fajok, mint a kis csér, a fekete gólya és a vidra. Évente több mint 250.000 vonuló madár számára nyújt pihenőhelyet és táplálékforrást.
A biológiai sokféleségen túl a folyók és árterek a helyi közösségek számára is létfontosságúak. A természetes állapotú folyók és a kiterjedt árterek csökkentik az árvízveszélyt, valamint biztosítják a kedvező talajvízviszonyokat és a víz öntisztulását, ami elengedhetetlen az ivóvíz, az erdők és a mezőgazdaság számára. A folyók mentén élők és az idelátogatók szabadidős tevékenységeknek hódolnak: sétálnak, úsznak és horgásznak.
Természetvédelem
A bioszféra-rezervátum a nagyszabású, határokon átnyúló természetvédelem úttörő kezdeményezése, amely az UNESCO védnöksége alatt álló nemzetközi együttműködés erejét mutatja be a biológiai sokféleség megőrzése terén. A világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumaként innovatív stratégiákat alkalmaz az ikonikus folyók mentén elterülő gazdag ökoszisztémák védelmére és a 12 fő védett terület kezelésének összehangolására, és egyensúlyt teremt a természetvédelem és a fenntartható regionális fejlődés között.
Veszélyeztető tényezők
Védett státusza ellenére a bioszféra-rezervátum számos olyan kihívással néz szembe, amelyek élővilágát veszélyeztetik. A folyókat különböző emberi tevékenységek és elavult gazdálkodási módok veszélyeztetik. Terhelést jelentenek a korábbi folyószabályozási munkák, a kotrás, a területen lévő vízerőművek, valamint az egyre intenzívebb erdőgazdálkodás és mezőgazdaság. A hatékony védelmi stratégiák kidolgozásához és a különleges folyami ökoszisztéma hosszú távú fennmaradásának a biztosításához elengedhetetlen ezeknek a veszélyeknek a megértése.
Élőhely-helyreállítás
A helyreállítás a bioszféra-rezervátum egyik központi eleme, amelynek célja a károsodott folyószakaszok és árterük természetes dinamikájának a visszaállítása és javítása. Ezek a tevékenységek túlmutatnak a puszta védelmen, és a biológiai sokféleség, az árvízvédelem, az ivóvízminőség és a helyi lakosság rekreációs lehetőségeinek az aktív javításán dolgoznak. A bioszféra-rezervátum élőhely-helyreállítási projektekkel igyekszik megteremteni az egyensúlyt a természet és az emberi tevékenységek között.
Történet
A Mura–Dráva–Duna régió védelme érdekében a WWF és az öt ország természetvédelmi partnerei közel 30 éve dolgoznak a bioszféra-rezervátum létrehozásán. 2011 márciusában Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia környezetvédelmi és természetvédelmi miniszterei Gödöllőn, a magyar EU-elnökség időszakában az élenjáró környezetvédelem és a határokon átnyúló együttműködés jegyében közös nyilatkozatot írtak alá a bioszféra-rezervátum létrehozásáról. A bioszféra-rezervátum területeinek kijelölését követően végre megvalósult a régóta várt cél, amikor a korábban horvát és magyar területeket felölelő bioszféra-rezervátum kiterjesztésével 2021. szeptember 15-én létrejött a világ első öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma.
A bioszféra-rezervátum kihirdetéséhez vezető legfontosabb lépések
1993
Megszületik a határokon átnyúló bioszféra-rezervátum létrehozásának ötlete.
2009
Horvátország és Magyarország kétoldalú miniszteri nyilatkozatot ír alá egy határokon átnyúló bioszféra-rezervátum létrehozásáról a két ország területén a Mura, a Dráva és a Duna mentén.
2011
Ausztria, Szlovénia és Szerbia csatlakozik a kezdeményezéshez, és Horvátországgal és Magyarországgal együtt miniszteri nyilatkozatot ír alá a Mura, a Dráva és a Duna mentén öt országra kiterjedő közös bioszféra-rezervátum létrehozásáról.
2012
Az UNESCO kihirdeti a horvát-magyar határon átnyúló Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátumot.
2017
Az UNESCO kijelöli a szerbiai Bačko Podunavlje bioszféra-rezervátumot.
2018
Az UNESCO kijelöli a szlovéniai Mura bioszféra-rezervátumot;
2019
Az UNESCO kijelöli az ausztriai Alsó Muravölgy bioszféra-rezervátumot.
2019
Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia összekapcsolja az egyes bioszféra-rezervátumokat, és jelöli az öt ország közös Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátumát.
2021. szeptember
Az UNESCO kihirdeti az öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumot.
Itt az ideje, hogy újra felfedezzük kapcsolatunkat a természettel! Az élő folyami ökoszisztémák megőrzése mellett célunk a fenntartható fejlődés előmozdítása a bioszféra-rezervátumon belül.
Képzelje el az élettel teli folyókat álomszerű szigetekkel, természetes kavics- és homokpadokkal, rejtélyes mellékágakkal, idős fákkal és buja növényzettel borított árterekkel. Képzelje el a gazdag vadállományt: a sekély folyópartokon vadászó fekete gólyákat, a parti fecskék ezreit, amint a természetes folyópartokon szúnyogokat fogva táplálják fiókáikat, és képzelje el a kavicszátonyokon ívó kecsegéket. Az emberek fenntartható módon élnek ebben az egészséges ökoszisztémában, legeltetnek a folyók menti réteken, sokszínű helyi gazdaságot működtetnek és megélik gazdag kulturális örökségüket. A víziónk: Élő folyók a természetért és az emberekért!
Letöltések és linkek
- Információk a bioszféra-rezervátumról (EN)
- Miniszteri nyilatkozat a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumról (EN)
- Infografika
- További információk a bioszféra-rezervátumról
